EOS kutatás: A fiatalok alaposabb pénzügyi oktatásra vágynak.

A „cash stuffing”, vagyis a készpénz megosztás egy megtakarítási módszer, amely során felosztjuk a rendelkezésre álló havi jövedelmét készpénzben, és különböző borítékokba helyezzük, amelyek mindegyike egy adott költségvetési kategóriát képvisel, például bérleti díjat, étkezést vagy nyaralást. A cél az, hogy figyelemmel kísérjük kiadásainkat, és elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket a hónap végén.

Azt feltételezhetjük, hogy a PayPal és az online banki szolgáltatások idején a pénzügyi tervezésnek ez egy meglehetősen elavult formája. A TikTok közösségi media platform trendjei azonban mást mutatnak, hiszen az infláció meredek emelkedése óta a “készpénz  megosztás” ismét nagyon népszerűnek bizonyul, különösen a fiatalok körében. Arra vonatkozóan, hogy a millenniumiak és különösen a Z generáció miért használja ezeket az „analóg” módszereket, az “EOS fogyasztói kutatás 2023” kereste a válaszokat.

Már viszonylag hosszú ideje úgy gondoljuk, hogy a készpénz múlté. A járvány évei alatt Európában jelentősen visszaesett a készpénzhasználat. Az EOS fogyasztói kutatásának eredményei azonban egészen más képet festenek: bár az elmúlt hónapokban a 18 és 34 év közötti fiatalok is használtak digitális fizetési módokat, mint a PayPal vagy a Klarna, meglepő módon ugyanakkor 48 százalék közülük azt állította, hogy ők is gyakrabban folyamodtak készpénzhez (összehasonlításképpen: az összes válaszadó esetében ez 42 százalék).

A különösen magas inflációs ráták idején valószínűleg azért folyamodnak sokan ismét a kipróbált fizetési módokhoz, mert a digitális megfelelőjével ellentétben a készpénz nagyobb biztonságérzetet kelt és könnyebben ellenőrizhetővé teszi pénzügyeinket. Ahogy a kutatás is mutatja, a 18-34 éves korosztály érzi magát különösen bizonytalannak saját jövőjét illetően. Minden második megkérdezett aggódik anyagi helyzete miatt, különösen az infláció miatt (70 százalék), ezt követik a magas energiaköltségek (47 százalék) és a munkanélküliségtől való félelem (27 százalék).

Bár a válaszadók többsége (47 százalék) osztja a fiatalok pénzügyi gondjait, a pénzügyi ismeretek fontosságának kérdésében igen éles különbségek vannak. A fiatalabb korosztály 51 százaléka jóval meghaladja az átlagot (43 százalék), és még magasabb, mint az 50 év felettiek körében (34 százalék). Ez azt is jelzi, hogy az emberek a pénzügyek megfelelő kezelésének képességét életük során sajátítják el, bár már fiatalon is sok olyan pénzügyi döntést kell meghozni, ami hatással van a jövőre nézve.

„Az iskolában túl kevés lehetőség van a pénzügyi oktatásra” – mondja Liz Weber. „Habár nagyon fontos lenne” – ért egyet Ruben Hübscher. Jelenleg mindketten a svájci EOS-nál végzik a képzést. Maguknak kellett kidolgozniuk, hogyan kezeljék felelősen az első néhány bércsomagot. Ahogy Liz állítja: „17 éves vagyok, és soha nem tanultam meg, hogyan kell adózni. Szerencsére édesapám tud ebben segíteni. De mit tegyenek azok a fiatalok, akiknek magukról kell gondoskodniuk?” Rubennek van egy ötlete a probléma megoldására: „Szerintem kellene egy kötelező tantárgy az iskolában a pénzügyek témakörében.”

A megfelelő megtakarítás és az adóbevallás megtanulása mellett van egy másik lehetséges tudáshiány, amelyet pótolni kell, különösen válság idején: Hogyan kezeljük az adósságokat? A felmérésben a 18 és 34 év közötti válaszadók összesen 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hónapokban eladósodott – jóval gyakrabban, mint az 50 év feletti generációban (14 százalék). Az ebből a korosztályból származó hitelfelvevők közül körülbelül minden tizedik (8 százalék) azt mondta, hogy a banki és hitelezési tapasztalatok hiánya volt a tartozásának fő oka.

A következő nemzedék ilyen helyzetekre való jobb felkészítése érdekében az EOS Csoport 2020-ban létrehozta a finlit alapítványt. A nonprofit szervezet küldetése, hogy iskoláskorú gyerekeket és serdülőket tanítson a pénzkezelésre, és ezzel segítse őket, hogy elkerüljék az esetleges adósság felhalmozást az életük során. „Túl keveset beszélünk a pénzről és az adósságról, pedig fontos, hogy az emberek minél hamarabb segítsenek magukon” – mondja Jana Titov, a finlit ügyvezető igazgatója. A szervezet első oktatási programja, a ManoMoneta általános iskolások számára készült, és már több európai ország iskoláiban bevezették. Egy másik, 13-17 éves fiataloknak szóló program már a rajtrácson áll Németországban. „Ha elég korán kezdjük, megszüntethetjük a problémával kapcsolatos megbélyegzést, és önbizalmat adhatunk a fiataloknak” – teszi hozzá Jana.

Bíztató, hogy a 18-34 éves korosztály válaszadóinak többsége már most is felelősségteljes hozzáállást tanúsít a pénzkezeléshez. 52 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ártudatosabban él, mint néhány hónappal ezelőtt. Sőt, az elmúlt néhány hónapban felvett tartozások elsősorban olyan alapvető dolgokra vonatkoztak, mint az energiaköltségek (20 százalék), a felújítások (19 százalék) és az élelmiszerek (18 százalék). Az esetek 58 százalékában a tartozás nem haladta meg az 1000 eurót. A pénz helyes kezeléshez szükséges alapvető ismeretek megvannak, és a téma iránti érdeklődés is: a 35 év alatti válaszadók 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen foglalkozik a pénzzel és a pénzügyekkel kapcsolatos témákkal. Jana úgy véli, hogy ideje minél korábban kielégíteni ezt a tudásszomjat: „Sok időt veszünk igénybe sok más dolog megtanulására, mint például az olvasás, az írás és a számolás. Ugyanez vonatkozik a pénzkezelésre is.”

Az EOS a követeléskezelés egyik vezető nemzetközi szakértőjeként 24 országban van jelen, és minden évben együttműködik neves piackutató intézetekkel a piaci és fogyasztói felmérések elkészítésében. A felmérések, amelyek olyan kérdésekre vonatkoznak, mint a B2B és B2C fizetési gyakorlat, a fizetési módok, a digitalizáció és az adatok felhasználása, érdekes betekintést nyújtanak a témában érdeklődők számára.