Bizalom fenntartásokkal: csalásfelismerésre igen, hiteldöntésekre nem
Hamburg, 2026. november 17.
- A megkérdezettek 44 százaléka jobban megbízik az MI-ben, mint egy banki alkalmazottban a gyanús tranzakciók azonosítása terén.
- A hitelkérelmeknél ugyanakkor 46 százalék inkább emberi tanácsadást választ, és csak 24 százalék bízná a döntést az MI-re.
- A megkérdezettek 80 százaléka szeretné, ha a pénzügyi intézmények átláthatóan kommunikálnák az MI alkalmazására vonatkozó irányelveiket.
Az, hogy az emberek elfogadják vagy elutasítják-e a mesterséges intelligenciát a bankszektorban, döntően attól függ, mire használják. Ez derül ki az EOS Banking AI Barometerből, egy friss, reprezentatív európai fogyasztói kutatásból. Eszerint az MI iránti bizalom nem feltétel nélküli, hanem az adott alkalmazási területtől függ. „A megkérdezettek 44 százaléka jobban megbízik az MI-ben, mint egy banki alkalmazottban a gyanús tranzakciók azonosítása terén” – mondja Janusch Skubatz, az EOS Csoport információbiztonsági vezetője (Chief Information Security Officer). A kutatás szerint egyetlen más vizsgált alkalmazási terület sem ért el hasonlóan magas értéket. „A csalások elleni védekezésben az MI már bizonyított. Hatalmas adatmennyiségeket képes elemezni és mintázatokat felismerni. Más területeken ez a képessége kevésbé nyilvánvaló a fogyasztók számára” – magyarázza az információbiztonsági szakértő.
Ez különösen a hitelezésnél szembetűnő. A megkérdezetteknek mindössze 24 százaléka szeretné, ha hitelkérelme esetén az MI hozná meg a döntést, míg csaknem kétszer ennyien (46 százalék) inkább egy emberben bíznak meg.
A kutatás lehetséges magyarázatot is kínál az MI-alapú hiteldöntésekkel szembeni fenntartásokra. Sok megkérdezettnek konkrét aggályai vannak az MI ítélőképességével kapcsolatban. „A fogyasztók 46 százaléka a hibáktól vagy téves döntésektől való félelmet nevezi meg az MI legnagyobb kockázataként a banki ügyfélszolgálatban, 35 százalékuk pedig az adatvédelem miatt aggódik. Ez világosan mutatja: az MI iránti bizalom nem alakul ki magától” – mondja Skubatz. „Aki sikeresen akarja alkalmazni az MI-t, annak nemcsak nagy teljesítményű rendszereket kell fejlesztenie, hanem kötelező érvényű, az AI Act előírásainak megfelelő keretrendszert is ki kell alakítania, és átláthatóvá kell tennie, hogyan kezeli és ellenőrzi a kockázatokat.” Azok, akik semmilyen kockázatot nem látnak, egyértelműen kisebbségben vannak: a megkérdezettek mindössze 5 százalékát teszik ki.
Az átláthatóság és az etikai elvek bizalmat építenek
Ahogy a kutatás mutatja, a szkepszis nem jelent egyben elutasítást. A fogyasztók inkább világos feltételekhez kötik a bizalmukat. Ebben az átláthatóság központi szerepet játszik. A megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százalék) fontosnak tartja, hogy a bankok nyilvánosságra hozzák, mikor és hogyan használnak MI-t. Még erősebb az etikai irányelvek iránti igény: 80 százalékuk elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy átláthatóan kommunikálják az MI használatára vonatkozó irányelveiket és etikai elveiket. A kutatás egyértelművé teszi: az MI képességei önmagában nem elegendőek ahhoz, hogy a fogyasztók megbízzanak benne. Követhető folyamatokat, világos felelősségi köröket, valamint a technológia lehetőségeinek és kockázatainak átlátható kezelését várják el.