EOS Kutatás „Európai Fizetési Szokások 2025”: 
Tovább romlik a fizetési morál Európában.

Évente körülbelül 18 milliárd számlát állítanak ki az EU-ban, de a fizetési morál Európában rossz állapotban van: Körülbelül minden negyedik számla késve (19 százalék) vagy egyáltalán nem (5 százalék) kerül kifizetésre. Ez derül ki az EOS „Európai Fizetési Szokások 2025” kutatásából, amelyben 11 ország 2200 pénzügyi vezetőjét kérdezték meg.

Más országokhoz képest a fizetési morál Svájcban és Németországban a legmagasabb. Itt a fizetések 21, illetve 22 százaléka érkezett be késve, vagy váltbehajthatatlanná. Magyarországon a fizetési morál közel van az európai átlaghoz: a fizetések 20 százaléka késve történt, és a követelések 5 százaléka maradt kifizetetlen. Romániában a nem fizető adósok 29 százaléka késve vagy egyáltalán nem egyenlíti ki számláit, így az ország fizetési morálja az európai rangsor végén helyezkedik el.

Az európai vállalatok elsősorban magánügyfeleik rövid távú likviditási problémáit (54 százalék) és a feledékenységet (51 százalék) említik a késedelmes fizetés vagy a nemfizetés okaként. Magyarországon az átmeneti likviditási hiány szintén a leggyakoribb 54 százalékkal. A feledékenység a második (41 százalék), a hosszú távú túlzott eladósodottság és a személyes csőd pedig a harmadik helyen (40 százalék) áll.

Üzleti ügyfelek esetében az Európa-szerte átlagosan említett fő okok a saját ügyfeleik fizetésképtelensége (61 százalék) és a szállítói hitelek kihasználása (57 százalék). A válaszadók szerint azonban a lassú, nem digitalizált feldolgozási eljárások (48 százalék) is késedelmeket okoznak. 43 százalék a túlzott eladósodottságot és az üzleti partnerek fizetésképtelenségét látja a kifizetetlen számlák okaként. Magyarországon a megkérdezett vállalatok 67 százaléka gyanítja, hogy a saját ügyfeleik fizetésképtelensége a rossz fizetési gyakorlat oka, míg 64 százalék feltételezi a szállítói hitelek kihasználását. Minden második vállalat a munkatársak hibáit gyanítja a késedelmes fizetések okának.

Különösen nagy kihívás a vállalatok számára: Néhány ügyfél látszólag nem tévedésből fizet késve. A vállalatok körülbelül egyharmada feltételezi, hogy mind az üzleti (31 százalék), mind a magánügyfelek (34 százalék) szándékosan nem fizetik ki számláikat. Magyarországon a válaszadók 38 százaléka gyanítja a szándékos nemfizetést magánügyfelei körében, míg 31 százalék gondolja úgy, hogy üzleti ügyfeleik szándékosan késleltetik a fizetéseket.

A gyenge fizetési morál következtében az európai vállalatok kevesebb időt adnak ügyfeleiknek a nyitott számlák rendezésére. Átlagosan 31 nappal a megállapított fizetési határidő tízéves mélyponton van (üzleti és magánügyfelek). 2015-ben még 34 nap volt, 2022-ben pedig már 37 nap.

Az európai magánügyfelek átlagosan mindössze 23 napot kapnak a fizetésre. Csak a spanyol vállalatok nagylelkűbbek: viszonylag hosszú, 31 napos határidőt engedélyeznek.

Az európai üzleti ügyfelek átlagos fizetési határideje 36 nap, tehát 13 nappal hosszabb, mint a magánügyfeleké. Magyarország pontosan az európai átlagnak megfelelően alakul, a magánügyfelek esetében 23, az üzleti ügyfelek esetében pedig 36 napos fizetési határidővel.

A fizetési késedelmek és nemfizetések nem maradnak következmények nélkül: Szinte minden második vállalat nyilatkozott úgy, hogy emiatt profitveszteséget szenvedett el a múltban (48 százalék), 46 százalék pedig azt állította, hogy ez magasabb kamatköltségekhez vezetett. Minden ötödik vállalatnál (22 százalék) befektetéseket csökkentettek vagy állítottak le. Franciaországban és Szlovéniában minden ötödik vállalatnak még a léte is veszélybe került; az európai átlag 16 százalék. Magyarországon a válaszadók 53 százaléka profitveszteségről számol be, 47 százalék magasabb kamatköltségekkel néz szembe. A magyar vállalatok 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy likviditási hiányokkal küzd. A válaszadók 25 százaléka mondta, hogy csökkentette a befektetéseket, és 12 százalékuk félt a cégük túléléséért – 4 százalékponttal az európai átlag alatt.

Eva Griewel, az EOS Csoport pénzügyi igazgatója: „Minél tovább kell a vállalatoknak várniuk a pénzükre, annál valószínűbb, hogy a számla egyáltalán nem kerül kifizetésre. Ebben a tekintetben a fizetési morál fontos mutatója a potenciális fizetésképtelenségnek. Ha az ilyen nemfizetések száma meredeken emelkedik, az magukat a hitelező vállalatokat is fizetésképtelenségbe sodorhatja, ami olyan negatív hatásokkal jár, mint a  munkahelyek elvesztése.”

„Jelenlegi kutatásunk azt mutatja, hogy a gyenge fizetési morál Európában komoly kihívást jelent a vállalatok számára. Bár a bankok nem teljesítő hiteleinek (NPL) volumene jelenleg összességében alacsony szinten van, nem szabad alábecsülnünk a késedelmes vagy elmaradt fizetések hatását. A vállalatoknak fel kell készülniük, mert ez a fejlemény nagy igényeket támaszt a vállalatok likviditáskezelésével szemben” – figyelmeztet Marwin Ramcke vezérigazgató.

A gyenge fizetési morál hitelezőkre gyakorolt következményei professzionális követeléskezeléssel enyhíthetők. Azonban eddig csak kevesen kezelik követeléskezelésüket külső támogatással. Alig egyharmada (30 százalék) a vállalatoknak alkalmaz kettős megközelítést, azaz a kifizetetlen összegeket belsőleg és külső szolgáltatók segítségével is kezeli. Magyarországon ez az arány 29 százalék, tehát közel van az európai átlaghoz. Az európai vállalatok mindössze 7 százaléka támaszkodik következetesen szakemberekre a követeléskezelésben. Magyarországon ez az arány 8 százalék.

„A hitelezők számára a követeléskezelés világszerte egyre összetettebbé és kockázatosabbá válik, a globálisan bizonytalan helyzet miatt is” – mondja Marwin Ramcke. Ügyfeleik csökkenő fizetési morálja miatt a vállalatoknak ezért alaposan mérlegelniük kell a fizetési késedelmek és nemfizetések gazdasági kockázatait, és fontolóra kell venniük az együttműködést egy professzionális követeléskezelő szolgáltatóval.