Információk első kézből.

Összes sajtóközlemény

Cím
Megjelenés dátuma
  • Tavalyhoz képest egy százalékponttal javult a fizetési morál, a régióban viszont gyorsabb a javulás – derült ki az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából.

    Budapest – 2019 szeptember 25. – A számlák 78%-át fizetik pontosan a magyarországi ügyfelek, amely némileg elmarad a közép- és kelet-európai aránytól (80% fizet határidőre). Magyarország idén hetedik alkalommal vett részt a kutatásban, amelyet Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata végzett. A kutatásban 17 ország, mintegy 3600 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól.

    Nem látszik lényeges változás a magyarországi fizetési határidők tekintetében: 2019-ben, a magyarországi vállalatok átlagosan 37 napos fizetési határidővel számláztak, amely jelentősen nem változott az elmúlt 5 évben, annak ellenére, hogy az európai cégek átlagos fizetési határideje ezzel párhuzamosan 37 napról 33 napra csökkent.

    2019-ben a számlák 18%-át fizették késedelmesen, ami egy százalékponttal kevesebb a tavaly mért aránynál és megegyezik a kelet-európai átlaggal. 5 éves távlatba helyezve az arányokat, egyértelmű javulás látható a magyarok fizetési szokásaiban, ugyanis 2014-ben még csak a számlák 74%-át fizették ki időben, 21%-át pedig késedelmesen.

    A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a tavaly mért értékkel, a Magyarországon kiállított számlák 4%-át nem fizetik ki egyáltalán, ami 2014-hez képest viszont jelentős, 2 százalékpontos javulást mutat.

    A nemfizetésnek és a késedelmes teljesítésnek hasonló okai vannak a magánszemély és a vállalati ügyfelek esetében. A vállalati szektor számára értékesítő piaci szereplők ügyfelei a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként leginkább a körbetartozást (53%), a beszállítói hitelek használatát (51%), illetve a csődöt (48%) említették; míg a nemfizető magánszemélyek 68%-a hivatkozott átmeneti pénzügyi problémákra és 53%-uk teljes fizetésképtelenségre. Ez utóbbi arányok jelentősen emelkedtek tavalyhoz képest (átmeneti pénzügyi problémák – 60%, tartós fizetésképtelenség – 45%). A szándékos nemfizetést a megkérdezett vállalatok céges ügyfelek esetében 29%-ban említették, míg magánszemély ügyfelek esetében 41% találkozott a problémával. Ebbe az arányba a szándékos csalás mellett az elégedetlenség vagy a számla jogosságának megkérdőjelezése is beletartozik. 

    Kraszna Tamás az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője szerint: „Az idei kutatás rámutat arra, hogy a magyar ügyfelek fizetési hajlandósága folyamatos, kiegyensúlyozott javulást mutat, ám a szándékos nemfizetés aránya némileg emelkedett mind az üzleti, mind a magánszemély ügyfelek között. Az ilyen adósságok behajtása a vállalatok belső követeléskezelő módszereivel és lehetőségeivel kevésbé hatékony, így ilyen esetekben sokat segíthet egy külső, professzionális kintlévőség-kezelő partner bevonása a követeléskezelési folyamatban. Külső partnert már minden  második (51%) megkérdezett magyar vállalat alkalmaz” – mondta el a szakember.

     

    Az EOS 2019-os ‘European Payment Practices’ tanulmányáról

    2019 tavaszán, az EOS Csoport 17 európai országban 3.400 pénzügyi szakértőt kérdezett meg az országukban tapasztalt fizetési szokásokról. Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Spanyolországban, Horvátországban, Csehországban, Svájcban, Németországban, Szlovéniában és Magyarországon 200, a kintlévőségek kezelési szektoron belül tevékenykedő döntéshozó válaszolt az utóbbi 12 évben tapasztalt, fizetéssel, gazdasági tendenciákkal és a kintlévőségek kezelésével kapcsolatos kérdésekre.

     

    Az EOS Csoportról

    Az EOS Csoport egyike a világ vezető nemzetközi pénzügyi szolgáltatóinak. A vállalat fő tevékenységi köre a követeléskezelés és 60 leányvállalatával, több mint 7500 munkatársával, valamint 20 000 ügyfelével piacának egyik legnagyobb szereplője. Az EOS Csoport mintegy 180 országban van jelen partnerhálózatán keresztül, közvetlenül pedig 26 országban működtet leányvállalatokat. Az ügyfélkör legjelentősebb részét a banki- és biztosítási szektor, a közművek, a telekommunikációs piac szereplői, valamint IT vállalatok teszik ki. Az EOS az Otto Csoport tagja.

     

    További információkat az alábbi címen találhat:  http://hu.eos-solutions.com

    Nyomtatás
  • 40 és 59 év közötti az átlagos adós: a kezelt ügyek 51%-a köthető ehhez a korosztályhoz, ami 2 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest – derült ki az EOS Csoport kutatásából.

    Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport több százezer, 2018-ban Magyarországon kezelt fedezetlen ügyet vizsgált meg kutatásában. Az eredmények alapján az adósok több mint fele (51%) a középkorú lakosságból kerül ki - 40-59 év -, 29% a 20-39 évesekhez, 20% pedig a 60 év feletti korosztályhoz tartozik. 2017-hez képest az arányok némileg változtak: a középkorú adósok száma 2 százelékpontot, a 60 év felettiek aránya 1 százalékpontot emelkedett, míg a 20-39 év közöttiek aránya jelentősen, mintegy 3 százalékponttal csökkent. Ez arra utalhat, hogy a fiatalabb korosztály egyre nagyobb tudatossággal kezeli pénzügyeit, és igyekszik tartozásait mielőbb törleszteni.

    Az egy főre jutó átlagos befizetéseket tekintve a legnagyobb törlesztőösszeg a banki tartozásoknál jelenik meg, itt 27.300 forint egy átlagos befizetés, míg a telekommunikációs tartozások esetében 17.500 forint, a közüzemi tartozások esetében pedig 15.700 forint. Az átlagos befizetések értéke 11%-ot emelkedett a tavalyi évhez képest.

    A kutatás kitér a korai kapcsolatfelvétel és a részletfizetési megállapodások következtében megtakarított jogi költségekre is. „Minden fél számára fontos, hogy a tartozás a lehető legrövidebb időn belül megfizetésre kerüljön, mivel az azzal kapcsolatos várható jogi költségek az adóst terhelhetik. Célunk éppen ezért, hogy korai szakaszban sikerüljön minden fél számára elfogadható egyességet kötnünk. A jogi szakaszba került adósságok esetében 2018-ban az egy ügyre jutó átlagos várható jogi költség mintegy 58.078 forintot tett ki” – mondta el a kutatás kapcsán Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője.

     

    Az EOS Csoportról

    Az EOS Csoport egyike a világ vezető nemzetközi pénzügyi szolgáltatóinak. A vállalat fő tevékenységi köre a követeléskezelés és 51 leányvállalatával, több mint 7000 munkatársával, valamint 20 000 ügyfelével piacának egyik legnagyobb szereplője. Az EOS Csoport mintegy 180 országban van jelen partnerhálózatán keresztül, közvetlenül pedig 21 országban működtet leányvállalatokat. Az ügyfélkör legjelentősebb részét a banki- és biztosítási szektor, a közművek, a telekommunikációs piac szereplői, valamint IT vállalatok teszik ki.

     

    Nyomtatás
  • Az UniCredit bejelenti, hogy leánybankján, az UniCredit Bank Hungary Zrt.-n keresztül lakossági jelzáloghitelekből, fedezetlen hitelekből és számlakövetelésekből álló portfólió eladásáról kötött megállapodást – az adós nem teljesítéséért való szavatosság kizárásával (pro-soluto) – egy erre engedéllyel rendelkező magyarországi pénzügyi vállalkozással, az EOS Magyarországgal.

    A portfólió teljes egészében magyar hitelekből áll, teljes követelésállományának értéke mintegy 9,0 milliárd forint (28 millió euró).

    Az UniCredit Bank Hungary emellett három évre szóló folyamatos követeléseladási (Forward Flow) megállapodást is aláírt az EOS Magyarországgal, melynek keretében a jövőben keletkező nem teljesítő lakossági jelzáloghiteleket, fedezetlen hiteleket, egyes kkv-követeléseket és számlaköveteléseket ad el a pénzügyi vállalkozásnak.

    A portfólióeladás és a Forward Flow-megállapodás része annak az UniCredit Group egészét átfogó stratégiai folyamatnak, amelynek célja a nem teljesítő hitelállomány csökkentése.

    A tranzakció hatása 2019 második negyedéves mérlegében jelentkezik.

    Nyomtatás
  • A befizetések már csak alig fél százaléka érkezik készpénzben, a postai csekkes befizetések aránya pedig 2018-ban az előző évi 55%-ról 33%-ra mérséklődött. A banki átutalások aránya viszont átlépte a 66%-ot – derült ki az EOS Csoport kutatásából.

    Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport több százezer, 2018-ben Magyarországon kezelt fedezetlen ügyet vizsgált meg kutatásában. Az eredmények azt mutatják, hogy Budapesten a legnagyobb a készpénzes befizetések aránya, azonban itt is csak a befizetések 2,8%-a történik ilyen módon, ez az arány minden más megyében messze 1% alatt van. Az átutalások aránya 2017-hez képest tavaly 42%-ról 66%-ra emelkedett országos szinten a postai csekkek rovására (55%-ról 33%-ra csökkent).

     

    A tartozás átvételét követő első befizetések időpontját tekintve tavalyhoz hasonlóan továbbra is a banki követeléseket fizetik ki először, utána a telekommunikációs számlákat, és legkésőbb a közüzemi elmaradást. „Az okostelefonok és az internet már olyan mélyen beágyazódott a különböző társadalmi csoportok mindennapi életébe, hogy sok esetben már fontosabbnak tartják a telekommunikációs szolgáltatásokat, mint az alapvető közüzemi ellátást. Bár a tavalyi kutatásunk során ezt a trendet főleg a 20-40 évesek között figyeltük meg, idén már minden korcsoportban jellemző” – mondta el Kraszna Tamás, EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője.

     

    Fontos megjegyezni, hogy az adós minél később kezd el egy tartozást törleszteni, annál nagyobb terheket kénytelen viselni vele kapcsolatban.

     

    Ha egy 100.000 forintos banki tartozást veszünk példának, amely évente 10% körüli késedelmi kamattal gyarapszik, úgy a megközelítőleg a következő költségekkel kell számolni egy éves késedelem esetén:

    + 10.000,- késedelmi kamat

    + 5.000,- fizetési meghagyás díja

    + 5.000,- ehhez tartozó jogtanácsosi munkadíj

    + 5.000,- végrehajtás díja

    + 4.000,- ehhez tartozó jogtanácsosi munkadíj

    + 16.800,- végrehajtót megillető behajtási jutalék

    + 8.500,- helyszíni eljárás díja

    Összesen: 154.300 forint, amely az alapkövetelés több mint másfélszerese.

     

    „Mind a követelés kezelőjének, mind az adósnak közös érdeke, hogy a tartozásokat minél egyszerűbben, és mindkét fél által elfogadható megoldással rendezzék. A fenti példán is látható, hogy a fennálló jogos követelés esetén a késedelem kifejezetten drága tud lenni az adós számára, ezért javasoljuk a mielőbbi kapcsolatfelvételt a követelés tulajdonosával. Fontos megjegyezni, hogy egy kintlévőség-kezelő vállalatnak van mozgástere akár a könnyítések területén is – lehetőség van többek között közösen kialakított feltételekkel részletfizetést biztosítani a törlesztések során” – tette hozzá Kraszna Tamás.

     

     

     

     

     

    Az EOS Csoportról

    Az EOS Csoport egyike a világ vezető nemzetközi pénzügyi szolgáltatóinak. A vállalat fő tevékenységi köre a követeléskezelés és 51 leányvállalatával, több mint 7000 munkatársával, valamint 20 000 ügyfelével piacának egyik legnagyobb szereplője. Az EOS Csoport mintegy 180 országban van jelen partnerhálózatán keresztül, közvetlenül pedig 21 országban működtet leányvállalatokat. Az ügyfélkör legjelentősebb részét a banki- és biztosítási szektor, a közművek, a telekommunikációs piac szereplői, valamint IT vállalatok teszik ki.

     

    További információkat az alábbi címen találhat:  http://hu.eos-solutions.com

     

     

     

    Sajtókapcsolat:

     

    Körömi János – PR tanácsadó – koromi.janos@cluepr.hu

     

     

    Nyomtatás
  • Az EOS Faktor Zrt. ügyvezetője nagyobb fokú transzparenciát és szabályozottságot biztosítana a kintlévőség-kezelési piacon.

    2019. március 27-én tisztújító ülést tartott a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ). A közgyűlés új, 7 fős elnökséget nevezett ki és elnöknek Thummerer Pétert, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezetőjét választotta. 

    Az új elnök szerint a MAKISZ az elmúlt években jelentős érdekképviseleti szervezetté vált a pénzügyi szolgáltatások területén. „A legfontosabb prioritás számunkra, hogy folytassuk az előző elnökség által megkezdett kiváló szakmai munkát. A kintlévőség-kezelői szegmens képviseletében előttünk álló legnagyobb kihívás továbbra is egy szektoriális törvény vagy jogszabály előkészítésének támogatása, ami nagyobb fokú transzparenciát, szabályozottságot, és ezáltal nagyobb biztonságot nyújtana az adósoknak és piaci szereplőknek egyaránt. Munkánkat természetesen továbbra is teljes szakmai együttműködésben látjuk el a felügyelő szervek képviselőivel” – mondta el Thummerer Péter.

    A MAKISZ 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy a követeléskezelő, valamint az üzleti információ szolgáltatást nyújtó vállalatokat szakmai munkájával összefogja és segítsen érdekeik képviseletében. Ezen tevékenységek esélyt kínálnak a vállalatoknak a jogos követelések behajtására, így likviditásuk megőrzésére, valamint biztosítják, hogy a cégek megfelelő információkkal rendelkezzenek meglévő vagy potenciális partnereikről, csökkentve az üzletkötések kockázatait. A MAKISZ emellett fontos szerepel vállal a szakemberek képzésében is, mivel a Nemzetközi Bankárképző által nyújtott Képesített követeléskezelő képzés oktatóinak jelentős részét is a szervezet biztosítja.

    A MAKISZ tagja csak az a vállalkozási forma lehet, amely megfelel az alapszabályban és az etikai normákban megfogalmazott követelményeknek, és már huzamosabb időn keresztül bizonyította az üzleti életben az alkalmasságát arra, hogy ezt a tevékenységet törvényesen, eredményesen, a megbízói igényeknek megfelelően végzi.

    A MAKISZ elnökségének tagjai: Thummerer Péter – elnök, Felfalusi Péter – elnökségi tag, dr. Csorbai Hajnalka – elnökségi tag, Jávorszky Krisztina – elnökségi tag, Bódizs Kornél – elnökségi tag, Kalocsai Attila – elnökségi tag, Antolik Gyula – elnökségi tag, Nemes Ákos – titkár.

    Nyomtatás
  • Magyarországon minden második cég használ külső partnert kintlévőségei kezelésére.

    Budapest – 2018 február 21. – Az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint jelentős, a cégek árbevételének mintegy 8%-a érkezik a késedelmes kintlévőségek behajtásából. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja 17 európai országban, 3400 vállalati döntéshozót kérdezett meg kutatásában.

     

    A magyarországi cégek képviselői közül minden második (48%) nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok, valamint az ügyvédi irodák is. Ez az arány nem mutat jelentős változást az elmúlt évhez képest, és Európai összehasonlításban magasnak számít. Az összes megkérdezett európai vállalat 37%-a működik együtt külső partnerrel.

     

    A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy a behajtásból származó pénzt a vállalatok legtöbbször saját kintlévőségeik törlesztésére (54%) használják fel, míg 50%-uk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget. Jelentős hányad (46%) említette, hogy tevékenységi körének bővítésére, vagy kutatás-fejlesztésre költ (38%), a vállalatok 24%-a pedig a pénzügyi piacon fekteti be ezt a bevételt.

     

    Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése számos pozitív hatást gyakorol a gazdaság teljesítménye szempontjából: „Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok a behajtásból befolyó összegeket nem feltétlenül a napi működésre, hanem sokkal inkább olyan gazdaságélénkítő tevékenységekre költik, mint a munkahelyteremtés, a tevékenységi körök bővítése vagy éppen a K+F. Az EOS számára elsődleges, hogy a kintlévőségeket úgy kezelje, hogy azok behajtása ne befolyásolja negatívan a partneri kapcsolatot az adós és az engedményező között” – mondta el Kraszna Tamás.

     

     

     

    Az EOS 2018-os ‘European Payment Practices’ tanulmányáról

    2018 tavaszán, az EOS Csoport megbízásából a független piackutató, a TNS Kantar 17 európai országban 3.400 pénzügyi szakértőt kérdezett meg az országukban tapasztalt fizetési szokásokról. Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Spanyolországban, Horvátországban, Csehországban, Svájcban, Németországban, Szlovéniában és Magyarországon 200, a kintlévőségek kezelési szektorán belül tevékenykedő döntéshozó válaszolt az utóbbi nyolc évben tapasztalt, fizetéssel, gazdasági tendenciákkal és a kintlévőségek kezelésével kapcsolatos kérdésekre.

     

     

    Az EOS Csoportról

    Az EOS Csoport egyike a világ vezető nemzetközi pénzügyi szolgáltatóinak. A vállalat fő tevékenységi köre a követeléskezelés és 55 leányvállalatával, több mint 7000 munkatársával, valamint 20 000 ügyfelével piacának egyik legnagyobb szereplője. Az EOS Csoport összesen 180 országban van jelen partnerhálózatán keresztül, közvetlenül pedig 21 országban működtet leányvállalatokat. Az ügyfélkör legjelentősebb részét a banki- és biztosítási szektor, a közművek, a telekommunikációs piac szereplői, valamint IT vállalatok teszik ki.

     

    További információkat az alábbi címen találhat:  http://hu.eos-solutions.com

     

     

    Sajtókapcsolat:

     

    Körömi János – PR tanácsadó – koromi.janos@cluepr.hu

    Nyomtatás
  • A vállalatok az automatizációt és a digitalizációt látják a szakma előtt álló legnagyobb kihívásnak

    Budapest – 2018 november 29. – Az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint a vállalatok 46%-a az automatizációt és a digitalizációt tartja a legnagyobb kihívásnak, amivel a kintlévőség-kezelési szakma szembesül az elkövetkezendő években. További 31% szerint a big data, 26% szerint a kiberbűnözés, és 12% szerint a mesterséges intelligencia implementálása jelenti majd a legfontosabb témákat, amellyel a szakmának boldogulnia kell a közeljövőben – derült ki a 17 országban elvégzett, 3400 megkérdezett szakértő álláspontját összesítő tanulmányból.

     

    A magyarországi cégek képviselőit arról is megkérdezték, hogy milyen következményeket okoznak vállalatuk számára a késedelmes fizetések és a ki nem fizetett számlák. A válaszadók leggyakrabban a profitkiesést (47%), a pénzforgalmi gondokat (42%) és a magasabb fizetendő kamatköltségeket (38%) említették. Ezen következményekre a vállalatok 31%-a áremelésekkel, 27%-a a befektetések leállításával, 21% pedig elbocsátásokkal és a felvétel befagyasztásával reagál. A magyar cégek 16%-a konkréten veszélyben is érzi a működését, a mindennapi fizetési problémák miatt.

     

    Thummerer Péter, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése az egész gazdaság számára fontos kérdés: „Rendkívül lényeges, hogy a késedelmes kintlévőségeket minél korábbi fázisban kezdjük kezelni, mert ilyenkor még jobbak a kilátások, mint egy korosabb követelés esetén. Gyakran láthatjuk, hogy a ki nem fizetett számlák körbetartozást okoznak, sőt akár egy egész beszállítói láncot is bajba sodorhatnak, ami esetenként több száz vagy akár több ezer munkahelyet is veszélyeztethet” – jelentette ki a Thummerer Péter.

     

     

     

    Az EOS 2018-os ‘European Payment Practices’ tanulmányáról

    2018 tavaszán, az EOS Csoport megbízásából a független piackutató, a TNS Kantar 17 európai országban 3.400 pénzügyi szakértőt kérdezett meg az országukban tapasztalt fizetési szokásokról. Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Spanyolországban, Horvátországban, Csehországban, Svájcban, Németországban, Szlovéniában és Magyarországon 200, a kintlévőségek kezelési szektorán belül tevékenykedő döntéshozó válaszolt az utóbbi nyolc évben tapasztalt, fizetéssel, gazdasági tendenciákkal és a kintlévőségek kezelésével kapcsolatos kérdésekre.

     

     

    Az EOS Csoportról

    Az EOS Csoport egyike a világ vezető nemzetközi pénzügyi szolgáltatóinak. A vállalat fő tevékenységi köre a követeléskezelés és 55 leányvállalatával, több mint 7000 munkatársával, valamint 20 000 ügyfelével piacának egyik legnagyobb szereplője. Az EOS Csoport összesen 180 országban van jelen partnerhálózatán keresztül, közvetlenül pedig 21 országban működtet leányvállalatokat. Az ügyfélkör legjelentősebb részét a banki- és biztosítási szektor, a közművek, a telekommunikációs piac szereplői, valamint IT vállalatok teszik ki.

     

    További információkat az alábbi címen találhat:  http://hu.eos-solutions.com

    Nyomtatás
  • November elsejétől dr. Koncz Katalin vezeti az EOS Faktor Zrt. Fedezetlen jogi követeléskezelési osztályát.

    A jogi végzettséggel rendelkező szakember több mint 20 éve lát el komplex, felelősségteljes, jogi területhez köthető vagy annak társterületein vezetői szerepkört. Több állami szereplőnél dolgozott, majd 2011-ben vezetőként került a DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-hez.

     

    Az itt eltöltött évek alatt a teljes követeléskezelési területet vezette és meghatározó szereplője volt a társaság igazgatóságának is. Stratégiai gondolkodásának köszönhetően egy új működési modellt alakított ki, ami azonos és növelhető árbevételt eredményezett kevesebb költséggel. További sikere, hogy a Call Centert és Ügyfélszolgálatot egy nyereségtermelő és kiemelkedően ügyfélbarát területté fejlesztette.

    Nyomtatás
  • Tavalyhoz képest nem tapasztalható jelentős változás a fizetési morál tekintetében – derült ki az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából

    Budapest – 2018 szeptember 26. – A számlák 77%-át fizetik pontosan a magyarországi ügyfelek, így elmondható, hogy stabilizálódott az arány, ami nagyjából megfelel a regionális átlagnak. Magyarország idén hatodik alkalommal vett részt a kutatásban, amelyet Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata a TNS Kantar piackutató intézettel közösen végzett. A kutatásban 17 ország, mintegy 3400 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól.

    Nem látszik lényeges változás a fizetési határidők tekintetében: 2018-ben, a magyarországi vállalatok átlagosan 38 napos fizetési határidővel számláztak, csakúgy, mint egy évvel korábban. A magánügyfelek számára kiállított számlák átlagos fizetési határideje 30 nap, ami 10 nappal marad el az üzleti ügyfelek számára kiállított számlákétól (40 nap). Magyarországon némileg hosszabbak a fizetési határidők, mint a kelet-európai átlag (35 nap).

    2018-ban a számlák 19%-át fizették késedelmesen – hasonlóan a tavalyi arányhoz, ami megegyezik a kelet-európai átlaggal. Ha az elmúlt évek trendjeit szemléljük, egyértelmű javulás látható a magyarok fizetési szokásaiban, ugyanis 2014-ben a számlák 74%-át fizették ki időben, míg 21%-ot késedelmesen.

    A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a tavaly mért értékkel, a Magyarországon kiállított számlák 4%-át nem fizetik ki egyáltalán, ami 2014-hez képest viszont jelentős, 2 százalékpontos javulást mutat.

    A nemfizetésnek és a késedelmes teljesítésnek hasonló okai vannak a magánszemély és a vállalati ügyfelek esetében. A vállalati szektor számára értékesítő piaci szereplők ügyfelei a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként leginkább a körbetartozást (54%), a beszállítói hitelek használatát (50%), illetve a csődöt (46%) említették; míg a nemfizető magánszemélyek 60%-a hivatkozott pénzügyi problémákra és 45%-uk teljes fizetésképtelenségre. A szándékos nemfizetést a megkérdezett vállalatok céges ügyfelek esetében 28%-ban említették, míg magánszemély ügyfelek esetében 40% találkozott a problémával. Ebbe az arányba a szándékos csalás mellett az elégedetlenség vagy a számla jogosságának megkérdőjelezése is beletartozik. 

    Agárdi Marianna, az EOS Faktor Zrt. fedezetlen követeléskezelési szerint: „Az idei kutatásból láthatjuk, hogy stabilizálódott a magyar ügyfelek pozitív fizetési magatartása. Ennek ellenére a szándékos nemfizetés aránya továbbra is meglehetősen magas. Az ilyen adósságok behajtása a vállalatok belső követeléskezelő módszereivel és lehetőségeivel kevésbé hatékony, így ilyen esetekben sokat segíthet egy külső, professzionális kintlévőség-kezelő partner bevonása. Külső partnert minden második (48%) megkérdezett magyar vállalat alkalmaz” – mondta el a szakember.

    Nyomtatás
  • 8%-kal több mobiltartozás köthető a nőkhöz, mint a férfiakhoz - derült ki az EOS Csoport kutatásából

    Az EOS Csoport több százezer, 2017-ben kezelt ingatlanfedezet nélküli tartozást vizsgált meg kutatásában, amelyből többek között kiderült, hogy bár a hölgyek 8%-kal több esetben halmoznak fel mobiltartozást, azok átlagos értéke – 18.963 forint – elmarad a férfiakhoz köthető tartozások 22.366 forintos átlagtól. A darabszámban tapasztalható különbség az elmúlt évek során némileg változott: 2016-ban mindössze 1.6% volt a különbség a nők javára, míg az átlagos befizetések értéke jelentősen – a férfiak esetében 17%-kal, a nők esetében 15%-kal emelkedett. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a mobilkommunikáció egyre fontosabb szerepet tölt be a mindennapi életben, így érezhetően több pénzt is szán rá a társadalom.

    A korcsoportokat tekintve mindkét nem esetében a 40-59 év közöttiekhez köthető a legtöbb mobiltartozás - nagyjából minden második. Az adat összevág azzal a megállapítással, amely szerint a fiatalabb korcsoport számára annyira létfontosságúvá vált a mobil online jelenlét, hogy sokszor prioritást élvez számukra a mobilszámla befizetése, a többi közszolgáltatással szemben.

    A kutatás során a szakemberek a kapcsolattartás módjában is jelentős változást érzékeltek, bár az elektronikus formában adósságról levelezők száma még így sem mondható magasnak. 2017-ben az adósok 1,2%-a tartotta emailben a kapcsolatot a kintlévőség-kezelő vállalattal, ami duplája az egy évvel korábban mért értéknek. Bár úgy tűnik, hogy elindult a digitalizáció ezen a területen is, a kapcsolattartás fő csatornái továbbra is a postai levél, illetve a telefon.

    Agárdi Marianna, az EOS Faktor Zrt. fedezetlen követeléskezelési igazgatója szerint ennek oka főleg abban keresendő, hogy a jellemzően érintett társadalmi csoportok igyekeznek körültekintően és óvatosan kezelni pénzügyi adataikat, továbbá az átlagnál ritkábban veszik igénybe az online pénzügyi szolgáltatásokat is, így kevésbé fordulnak a kapcsolattartás elektronikus formái felé.

    Nyomtatás
  • A nemzetközi hitelbiztosító idén tizennegyedik alkalommal újította meg az EOS Holding A minősítését, ami alátámasztja a vállalatcsoport kiváló hitelbesorolását és pozitív jövőbeni kilátásait.

    Az auditorok értékelésükben kiemelték a cégcsoport piacvezető helyzetét a német piacon, valamint erős pozícióját a nyugat- és kelet-európai országokban. A minősítés elismeri az EOS évtizedes tapasztalatait és hatékony működését a nem teljesítő tartozások kezelésében és a követelés-vásárlásban.

    „Az előző üzleti évben mintegy félmilliárd EUR értékben fektettünk be nem teljesítő kintlévőségekbe világszerte” – mondta el Justus Hecking-Veltman, EOS Csoport igazgatótanácsának tagja, és a vállalatcsoport pénzügyi vezetője. „A terjeszkedésünk fő területe jelenleg a fedezetes hitelek piaca, amely nemzetközi szinten is jelentős növekedést mutat. Jelenleg 11 országban vásároltunk ilyen portfóliókat, és a jövőben további piacokon is szeretnénk megjelenni ebben a piaci szegmensben.”

    Az Euler Hermes elemzői kiemelték, hogy az EOS alacsony kockázatot képvisel tartósan stabil pénzügyi helyzetével és bevételtermelő képességével.

    Nyomtatás
  • Az EOS Csoport összesen 3400 céget kérdezett meg a GDPR-hoz kapcsolódóan Európa 17 országában, köztük Magyarországon is.

    Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport kutatása szerint az európai vállalatok 41%-a érzi úgy, hogy kiemelten vonatkozik rá a GDPR néven ismert új uniós adatvédelmi és adatkezelési szabályozás. A megkérdezettek 16%-a gondolja úgy, hogy részben érinti őt a rendelet, 25% teljesen irrelevánsnak tartja azt vállalkozása szempontjából, 11% viszont egyáltalán nem is hallott róla.

    Amennyiben a kelet- és nyugat-európai országokat külön vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai országokban komolyabban veszik a szabályozást, itt a cégek 45%-a szerint érinti tevékenységét kiemelten a GDPR, míg a keleti piacokon mindössze 39% vélekedik hasonlóan. Nyugaton leginkább a dán cégek (74%), Kelet-Európában pedig a lengyel (46%), a magyar (45%) és a horvát (42%) cégek tartják relevánsnak működésükre az új szabályozást.

    A megkérdezett magyar cégek összességében inkább a terheit látják a GDPR-nak, 74%-uk több adminisztrációra, 73% nagyobb bürokráciára és több adatkezeléssel kapcsolatos hatósági követelményre számít, ugyancsak 72%-uk viszont ezzel párhuzamosan nagyobb adatkezelési biztonságot is vár az új jogszabálytól. A vállalatok fele (49%) gondolja úgy, hogy a GDPR miatt kiadásai nőni fognak, míg 30%-uk egyenesen a jelenlegi üzleti modelljét is veszélyben érzi.

    Dr. Papp Gyula, az EOS Magyarország Jogi és Compliance Igazgatója elmondta: „A GDPR természetesen a vállalati kintlévőség-kezelési folyamatokat is érinti. A megkérdezett cégek több mint fele (58%) nyilatkozta, hogy belső üzleti folyamatait is optimalizálja, átalakítja  az új szabályozás hatására” – emelte ki a szakember.

    Nyomtatás
  • A befizetések alig több mint fél százaléka érkezik készpénzben, a postai csekkes befizetések aránya pedig 2017-ben 60%-ról 55%-ra mérséklődött. Budapesten, Zala és Csongrád megyében viszont már 50%-nál nagyobb a banki átutalások aránya – derült ki az EOS Csoport kutatásából.

    Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport több százezer, 2017-ben Magyarországon kezelt fedezetlen ügyet vizsgált meg kutatásában. Az eredmények azt mutatják, hogy Budapesten is csak a befizetések 3%-a történik készpénzben, ez az arány minden más megyében 1% alatt van. Az átutalások aránya 2016-hoz képest tavaly 37%-ról 42%-ra emelkedett országos szinten a postai csekkek rovására (60%-ról 55%-ra csökkent).

    A tartozás átvételét követő első befizetések időpontját tekintve a banki követeléseket fizetik ki először, utána a telekommunikációs számlákat, és legkésőbb a közüzemi elmaradást. „Az okostelefonok és az internet már olyan mélyen beágyazódott a különböző társadalmi csoportok mindennapi életébe, hogy sok esetben már fontosabbnak tartják a telekommunikációs szolgáltatásokat, mint az alapvető közüzemi ellátást. Ez főként igaz a 20 és 40 év közötti generációra” – mondta el Agárdi Marianna, az EOS Faktor Zrt. fedezetlen követeléskezelési igazgatója.

    Fontos megjegyezni, hogy egy tartozást minél később kezd törleszteni az adós, annál nagyobb terheket kénytelen viselni vele kapcsolatban.

    Ha egy 100.000 forintos banki tartozást veszünk példának, amely évente 10% körül késedelmi kamattal gyarapszik, úgy a következő költségekkel kell számolni egy éves késedelem esetén:

    + 10.000,- késedelmi kamat

    + 5.000,- fizetési meghagyás díja

    + 5.000,- ehhez tartozó jogtanácsosi munkadíj

    + 5.000,- végrehajtás díja

    + 4.000,- ehhez tartozó jogtanácsosi munkadíj

    + 16.800,- végrehajtót megillető behajtási jutalék

    + 8.500,- helyszíni eljárás díja

    Összesen: 154.300 forint, amely az alapkövetelés több mint másfélszerese.

    Közös érdekünk, hogy a tartozásokat minél egyszerűbben, és mindkét fél által elfogadható megoldással rendezzük. A fenti példán is látható, hogy a fennálló jogos követelés esetén a késedelem rendkívül drága tud lenni, ezért javasoljuk a mielőbbi kapcsolatfelvételt a követelés tulajdonosával. Egy kintlévőség-kezelőnek van mozgástere a könnyítések területén – lehetőség van többek között közösen kialakított feltételekkel részletfizetést biztosítani a törlesztések során” – tette hozzá Agárdi Marianna.

    Nyomtatás
  • Márciustól Lencsés Tamás, a Fedezetes követeléskezelési és ügyfélkapcsolati igazgatóság vezetője igazgatósági tagként és ügyvezetőként folytatja munkáját.

    Március 1-től Thummerer Péter ügyvezető mellé csatlakozik Lencsés Tamás, így Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő cégcsoportjának magyarországi leányvállalata – hasonlóan a régióban működő többi EOS céghez - kettős ügyvezetéssel működik a jövőben. A szakember egyben az  EOS Faktor Zrt. igazgatótanácsához is csatlakozik.

    Lencsés Tamás 2017 szeptemberében érkezett az EOS Faktor Zrt.-hez, és csapatával rövid idő alatt komoly sikereket értek el, többek között jelentős szerepe volt abban is, hogy az EOS az elmúlt hat hónap során hajtotta végre eddigi legnagyobb értékű befektetéseit Magyarországon.

    Thummerer Péter az EOS Faktor igazgatóságának elnöke elmondta: „Az előttünk álló időszak további befektetések lehetőségével kecsegtet, így a már régóta stabilan és sikeresen működő magyarországi leányvállalat továbbra is magabiztosan járulhat hozzá cégcsoportunk évek óta tartó töretlen fejlődéshez. Lencsés Tamás szakértelmére kiemelten számítunk ebben az izgalmas időszakban.

    Nyomtatás
  • Januártól Agárdi Marianna a Fedezetlen követeléskezelési igazgatóságot, míg Nagy Ferenc a Pénzügyi és kontrolling igazgatóságot vezeti a kintlévőség-kezelő vállalatnál.

    Agárdi Marianna a K&H Banknál, a CIB Banknál, valamint a De Lage Landen Finance (DLL) vállalatnál töltött be kintlévőség-kezeléshez és kockázatkezeléshez kapcsolódó vezetői pozíciókat. A szakember közgazdász diplomája mellett kifejezetten kkv finanszírozással kapcsolatos képesítéssel is rendelkezik, valamint vezetői teljesítményéért több díjat is elnyert az elmúlt évek során.

    Nagy Ferenc több mint 15 évet töltött a BNP Paribas Leasing Solutions-nél, 5 évet pénzügyi és számviteli vezetőként, majd további 10 éven keresztül a vállalatcsoport gazdasági igazgatója volt. Nagy Ferenc pénzügyi és számviteli, valamint stratégiai tervezés és szervezés mesterdiplomával rendelkezik, továbbá okleveles adótanácsadó, mérlegképes könyvelő.

    Nyomtatás
Továbbiak megjelenítése