EOS Kutatás: Minden ötödik ember eladósodik az infláció következtében.

• Legutóbbi kutatásunk azt mutatja, hogy az infláció és a magas energiaárak komoly kihívások elé állítják a fogyasztókat Európában.
• Ártudatosabb: Az európaiak többsége nélkülözi vagy fokozottan veszi igénybe a különleges ajánlatokat.
• A Covid-19 világjárvány fejleményeivel ellentétben különösen a fiatalok használnak ismét gyakrabban készpénzt.
• Minden ötödik ember eladósodott a válság alatt. Kelet-Európában ez minden negyedik emberre jellemző.
• Fő aggályok: Tízből csak egy ember optimista pénzügyi jövőjét illetően.

Az elmúlt évben az európai fogyasztók geopolitikai és pénzügyi bizonytalansága meredeken növekedett. Különösen az energiapiacon tapasztalható emelkedő árak miatt aggódnak sokan. Az inflációs ráták szárnyalnak, és sok szakértő úgy véli, hogy a recesszió elkerülhetetlen.
A jelenlegi gazdasági folyamatok tükrében az Európai Bizottság ismét óvatosan optimista. Egy 2023 februári sajtóközleményben kijelentette, hogy az év a vártnál jobban indult. A gazdasági visszaesést Európában egyelőre sikerült elkerülni. Egyes európai fogyasztók számára azonban ez a dagály túl későn érkezett, mert az áremelések miatt már pénzügyi nehézségekbe ütköznek. Az EOS fogyasztói kutatás 2023 feltárja, hogy mit kell tudni a vállalatoknak a fogyasztókra nehezedő terhekről.
 

Az infláció megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. Több mint a válaszadók fele (53 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hónapokban ártudatosabbá vált. 44 százalékuk egyre gyakrabban keresi az akciós ajánlatokat, 39 százalékuk pedig lemondott a felesleges extrákról, elsősorban az utazásról és olyan szabadidős tevékenységekről, amelyek például étkezéshez (33 százalék), vagy ruhavásárláshoz (28 százalék) kapcsolódnak.

Sok európai számára azonban a pénzzel kapcsolatos gondok további következményekkel jártak, és körülbelül minden ötödik lakos adósságot vállalt. Az esetek felében (49 százalék) a fő hajtóerő az infláció volt. Körülbelül minden negyedik (27 százalék) a magasabb energiaköltséget jelölte meg az adósságvállalás okaként. A legtöbb tartozás viszonylag kis, 1000 euró alatti összegre (56 százalék) vonatkozott. Az esetek harmadában (36 százalék) azonban a tartozás 1000 és 10 000 euró között mozgott. Tízből csak egy esetben haladta meg az összeg a 10 000 eurót. 

Demográfiai szempontból észrevehető, hogy különösen a 18 és 34 év közötti fiatalok adósodtak el (22 százalék), szemben az 50 év felettiek mindössze 14 százalékával. Ha megnézzük az új adósságállomány földrajzi megoszlását, az is észrevehető, hogy különösen a kelet-európai fogyasztók, élükön Romániával, Magyarországgal (30 százalék), Észak-Macedóniával (29 százalék) és Szerbiával (28 százalék) kényszerültek külső finanszírozáshoz az elmúlt hónapokban. Összehasonlításképpen: az európai átlag mindössze 19 százalék volt.

Kelet- és Nyugat-Európában is különböznek az adósságvállalás okai, bár vannak hasonlóságok is. A nyugat-európaiak gyakrabban vesznek fel pénzt utazásra, mint a kelet-európaiak (18 vs. 6 százalék), ugyanolyan gyakran adósodnak el azért, hogy fedezzék az olyan alapvető megélhetési költségeket, mint a fűtés és villany, az élelmiszer és az egészség.

Ez azt mutatja, hogy a lakosság nagy része felmérte a helyzetet, és felelősségteljesen kezeli anyagi forrásait. Erre utal a válaszadók 42 százalékának (a 18-34 évesek 48 százaléka) fokozott készpénzhasználata. Ez egy olyan fejlemény, amely a járvány idején pont ellenkező irányba fordult. Ennek lehetséges magyarázata, hogy sok ember számára a készpénz még mindig biztonságot és ellenőrzést jelent, így visszatértek a gyakoribb használatához.

Még a felelősségteljes pénzkezelés sem mindig elegendő a pénzügyi nehézségek elkerülésére. „Különösen az olyan alapvető dolgokról van szó, mint a fűtés vagy az elektromosság, egyértelmű, hogy ezek az emberek egzisztenciális likviditási válságot élnek át” – mondja Bartosz Jurczyk , a lengyelországi EOS műveleti és stratégiai részlegének igazgatója. Tisztában van azzal a nehéz pénzügyi helyzettel, amelybe sok fogyasztó kerül, és nem csak Lengyelországban. Szerinte az ilyenfajta egzisztenciális cash flow-problémák ellensúlyozására való adósság vállalás egy hatékony eszköz lehet. De azt is tudja, hogy néhányan – bármilyen okból kifolyólag – nem tudják a megbeszélt időpontig visszafizetni a tartozásukat.

Bartosz szerint ilyen esetekben egy követeléskezelő cégnek tapintatot kell tanúsítania: „Minden eddiginél fontosabb, hogy ezekkel az emberekkel empátiával és tisztelettel bánjunk, hallgassuk meg őket, és együttműködve találjuk meg a működő megoldást minden fél számára.” A lehetséges megoldások között szerepel a kölcsönös megállapodás megkötése a törlesztőrészletek és az egyszeri fizetés mértékéről, valamint a fogyasztó preferenciái arról, hogy mikor és hogyan szeretnének kapcsolatba lépni velük. „A cél mindig az, hogy segítsünk az embereknek gyorsan és kezelhető módon csökkenteni adósságukat.”

Az egyik lehetőség az, hogy a nehéz időkben különösen egyszerű eljárást kínálunk az embereknek adósságaik rendezésére. Jó példa erre a németországi EOS szolgáltatási portál, amely maximális rugalmasságot kínál az érintett fogyasztóknak: „Az okostelefonjukon lévő csúszka segítségével a felhasználók teljesen névtelenül és egyénileg beállíthatják a törlesztőrészleteiket a preferenciáik szerint. Nyolc fizetési mód áll rendelkezésükre a tranzakcióhoz, az Apple Paytől a Paypalig” – magyarázza Sören F. Sörries, az EOS Technology Solutions portálokért és integrációért felelős igazgatója. „Nagyon fontos számunkra, hogy felhasználó-központúak legyünk.” Egyes adatmodellek továbbá személyre szabják a gyűjtési folyamatot, pl. a fogyasztók elérését. Tudják, hogy az egyes fogyasztók melyik kommunikációs csatornát és fizetési módot részesítik előnyben.

Jelenleg nem lehet előre látni, hogy valóban javul-e a fogyasztók helyzete. Azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy tízből egy ember (9 százalék) alig vagy egyáltalán nem gondol saját anyagi helyzetére. Az infláció (73 százalék) és a magas energiaárak (52 százalék) messze a legnagyobb hajtóereje ennek a szorongásnak, ezt követi a hosszú távú pénzproblémák (25 százalék) és a munkanélküliség (22 százalék). 

„A kutatásban azt látjuk, hogy az infláció rányomja bélyegét a fogyasztókra” – összegzi Marwin Ramcke, az EOS csoport vezérigazgatója. „Különösen válság idején az adósságok gyakran elkerülhetetlenek a pénzforgalmi problémák leküzdésében, sőt a megélhetési források megmentésében. Ez egy érzelmi probléma is, és aggodalomra ad okot az emberekben a jövő miatt, amint azt a felmérés is mutatja.” Az EU Bizottság által közzétett adatok azonban biztatóak, és azt sugallják, hogy a legtöbb fogyasztó számára ez átmeneti hiány. Marwin Ramcke mindenesetre azt ígéri, hogy pénzügyi helyzetüket tisztességesen kezelik: „Fontos számunkra, hogy támogassuk a fogyasztókat adósságaik visszafizetésében. Ez személyesen segíti őket, de segíti a gazdaságot is, amelybe a pénz visszaáramlik.”

Az EOS a követeléskezelés egyik vezető nemzetközi szakértőjeként 24 országban van jelen, és minden évben együttműködik neves piackutató intézetekkel a piaci és fogyasztói felmérések elkészítésében. A felmérések, amelyek olyan kérdésekre vonatkoznak, mint a B2B és B2C fizetési gyakorlat, a fizetési módok, a digitalizáció és az adatok felhasználása, érdekes betekintést nyújtanak a témában érdeklődők számára.