Felmérés: A világjárvány által kiváltott digitális fellendülés nem érte el a követeléskezelést.

Az EOS „European Payment Practices 2022” tanulmánya azt mutatja, hogy a világjárvány és a digitalizáció felfutása ellenére sok vállalat továbbra is tétovázik a követeléskezelés digitalizálásával kapcsolatban.

• A fogyasztók fizetési fegyelme a Covid-19 válság során romlott.
• Megnövekedett a munkaterhelés a követeléskezelésben.
• Sok vállalatnál kimaradnak a figyelmeztető rendszerek a digitális átalakulásból.
• A vállalatok kockáztatják likviditásukat a kintlévőségkezelés digitalizálásával kapcsolatos tétovázás miatt.

Ami a kintlévőségkezelést illeti, a vállalatok digitális lemaradásban vannak. Ez volt az egyik fő megállapítása az EOS „European Payment Practices 2022” felmérésének, amely 16 európai ország 3200 pénzügyi vezetőjét kérdezett ki. Sok cégtulajdonos még mindig kísérleti jelleggel dolgozik a digitális kintlévőségkezelő rendszer kialakításán, habár így fennáll annak a kockázata, hogy több kifizetetlen számlájuk marad.

A Covid-19 válság valójában már megváltoztatta a behajtási folyamatát. Minden negyedik cég (26 százalék) kiszervezte követeléskezelését követelésbehajtási szolgáltatóhoz. Körülbelül ugyanannyian erősítették a digitalizációt a világjárvány során: Kelet-Európában valamivel markánsabb a tendencia (28 százalék), mint Nyugat-Európában (23 százalék). Eközben 2019 és 2022 között 24 százalékkal nőtt azon pénzügyi vezetőknek az aránya, akik vállalatainak figyelmeztetési folyamatai már teljesen digitalizáltak.

Abszolút számokban kifejezve azonban más kép rajzolódik ki: Európában az összes vállalatnak mindössze 21 százaléka rendelkezik teljesen digitalizált, míg további 29 százalékuk nagymértékben digitalizált figyelmeztető rendszerrel. Azonban 45 százalékuk csak részben vagy alig digitalizált követeléskezelő rendszert üzemeltet, mely Magyarországon ez csak 42 százalékot tesz ki.

Ez annak ellenére van így, hogy a digitalizáció feltétlenül szükséges, mert az európai ügyfelek fizetési fegyelme 2019 óta jelentősen romlott, a kifizetések 21 százaléka késve érkezik. A megkérdezett cégek csaknem kétharmada (63 százalék) a járvány okozta likviditási problémákat látja annak okaként, hogy a magánügyfelek késve vagy egyáltalán nem fizetnek. Az üzleti partnerek esetében a fizetési késedelmek 60 százaléka a cég saját ügyfeleinek nem fizetéséből adódik.

Az érintett hitelező cégek számára ez nemcsak likviditáshiányt, hanem többletmunkát is jelent. A felmérésben minden harmadik európai vállalat nyilatkozott úgy, hogy a kintlévőségkezeléssel kapcsolatos munka megnövekedett a járvány előtti időkhöz képest. Ez a legsúlyosabban a romániai (40 százalék) és a szlovákiai (37 százalék) cégeket érintette.

A digitalizáció késleltetésével a vállalatok felesleges többletmunkát és likviditási hiányokat kockáztatnak – mondja Michaela Homann, az EOS Németország ügyfélkommunikációs vezetője: „A követeléskezelés digitális folyamatai már most is hozzájárulnak az alacsony meghibásodási arányhoz, mivel a vállalatok a lehető legjobb módon érik el ügyfeleiket az adott személy számára legmegfelelőbb időpontban és kommunikációs csatornán. Az automatizált folyamat lehetővé teszi számunkra, hogy az e-mailes megkeresések többségében már azonosítsuk a fogyasztót érintő kérdéseket. Ez megkönnyíti szakértőink számára az összetett kérdések megválaszolását.” Ugyanakkor a strukturált adatok alapot adnak a jövőbeni hatékonyabb folyamatokhoz, teszi hozzá: „Lehetőséget ad arra, hogy emberi beavatkozás nélkül megfelelően és helyesen válaszoljunk az e-mailekre.” Emellett lélektani hatása is van, hiszen a digitalizáció jobb kommunikációt biztosít az ügyfelekkel.

„Az EOS felmérése megerősíti, hogy a világjárvány felgyorsította a digitalizációs folyamatot, de még mindig sok a tennivaló” – mondja Justus Hecking-Veltman, az EOS Csoport igazgatótanácsának tagja és pénzügyi igazgatója: „ A vállalatoknak maradniuk kell a pályán, és tovább kell digitalizálniuk követeléskezelésüket a fizetési késedelmek csökkentése érdekében.” Az ezen a területen végzett befektetések hosszú távon megtérülnek – mondja, rámutatva az EOS-csoport tapasztalataira. „Tovább tudtuk javítani a vállalatoknak és a fizetésképtelenné vált fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásunkat, mert csak a 2021/22-es költségvetésben körülbelül 20 millió eurót fektettünk be alapvető adósságbehajtási rendszereinkbe és innovatív technológiákba.”

Az ilyen fejlesztések pedig annál fontosabbak lesznek, minél jobban változik a gazdasági hangulat. Az EU Bizottsága például 2022 júliusában 2,6 százalékra módosította év végére az európai GDP növekedési előrejelzését, míg az év elején még 4 százalékra becsülte. A Bizottság ugyanakkor arra számít, hogy az eurózóna inflációs rátája 2022-ben eléri a 7,6 százalékot.

Ez együtt jár az időben történő kifizetések jelentős csökkenésével. A mélypontot pedig még nem érték el, mondja Justus: "Számítanunk kell arra, hogy a jövőben további romlás következik be." Azon cégek számára, akik nem digitalizálnak, fennáll annak a veszélye, hogy több kifizetetlen számlájuk marad. A pénzügyi igazgató számára tehát egyértelmű a cél…