Felmérés: A fizetési fegyelem romlása egzisztenciális pénzügyi nehézségeket okoz az európai vállalatoknak.

Eközben Nyugat-Európában minden ötödik, Kelet-Európában minden negyedik vevő késve vagy egyáltalán nem fizet. A felmérés alapján Magyarországon az üzleti partnerek átlagosan 24 százaléka késve vagy egyáltalán nem fizet.

Van egy konkrét tény, amely megerősíti ezen számok jelentőségét. Ugyanebben az időszakban a cégek – az ügyfelek javára – megváltoztatták fizetési feltételeiket. Európa-szerte az átlagos fizetési határidő a 2019-es 33 napról 2022-re 37 napra nőtt. A bőkezűbb fizetési feltételek ellenére a késedelmes fizetők még mindig jóval többel lépték túl a fizetési határidőket, mint a korábbi években. Átlagosan a fizetési határidő lejárta után 23 nappal egyenlítették ki fennálló tartozásaikat, ami 2014 óta a legmagasabb szint.

A fizetési hajlandóság romlásának számos oka lehet. A késve fizetők közül sokan saját anyagi nehézségeikkel küzdenek. A cégek 60 százaléka azt mondta, hogy saját üzleti partnereik azért nem fizetnek, mert ők maguk is szembesültek saját ügyfeleik fizetési késedelmével. 43 százalékuk a fizetésképtelenséget látja a likviditási hiányok okának. A B2C szegmens vállalatai a rövid távú pénzforgalmi problémákat említik a késedelmes vagy elmaradt fizetések fő okaként. Az esetek csaknem kétharmadában a járvány következményei miatt szűkös a keret.

Az érintett hitelező cégek számára a fizetési fegyelem romlását elősegítő okok feltárása nem sokat segít. A fizetési késedelmek mindig is kellemetlenséget okoztak, most azonban egzisztenciális fenyegetést jelentenek. A felmérésből kiderült, hogy a tartozással rendelkező cégek több mint fele (51 százalék) már profithiányt is tapasztalt, míg jóval több mint egyharmaduk (42 százalék) saját likviditási problémával is küzdött. Ennek eredményeként alig egyharmaduk csökkentette befektetéseit, illetve emelte termékei és szolgáltatásai árát.

Ennek hosszú távon súlyos következményei lehetnek, mondja Marwin. "Nincs értelme kerülgetni a forró kását: a likviditás hiánya a fizetésképtelenség és a munkahelyek elvesztésének egyik fő oka." Bár 2022 elején, amikor a járvány lassan enyhülni kezdett, sok cégtulajdonos pozitívan tekintett a jövőbe, az Ukrajna elleni orosz támadás óta megfordult a hangulat. A DIHK (Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége) 2022. májusi gazdasági felmérésében minden harmadik vállalat azt mondta, hogy a következő hónapokban az üzleti kilátások romlására számít. „A felmérés megerősíti azt, amit jelenleg számos gazdasági előrejelzés mond” – mondja Marwin. "Az ukrajnai háború miatt az európai üzleti közösség pesszimistán tekint a jövőre." Ez konkrétan azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik vállalat azt feltételezi, hogy a fizetési hajlandóság még inkább romlani fog. Magyarországon a megkérdezett vállalatok 25 százaléka gondolja azt, hogy a fizetési hajlandóság jelentősen romlani fog a következő 2 évben.

Az EU Bizottsága nem számít a helyzet javulására rövid távon. 2022 júliusában az év végére 2,6 százalékra módosította az európai GDP növekedési előrejelzését az év eleji 4 százalékról. A Bizottság ugyanakkor 2022-re 7,6 százalékos inflációt vár az euróövezetben. Ez az infláció több mint 20 éven keresztül szinte folyamatosan nulla és három százalék között mozgott.

Van megoldás? „A vállalatoknak továbbra is professzionálissá kell tenniük a követeléskezelési és a felszólítási folyamataikat, valamint meg kell vizsgálniuk a külső partnerrel való együttműködés lehetőségét. A kintlévőségek eladása is jó megoldás lehet” – mondja Marwin. "Szakértőként olyan megoldásokat találunk, amelyek működnek a vállalatok és a nemteljesítő fogyasztók számára."

A követelésbehajtási szolgáltatók sikerességi mutatói azt mutatják, hogy szakmai segítséggel a vállalatok mérsékelhetik a rossz fizetési morál következményeit. A behajtási szolgáltatók átlagosan a vállalat bevételének 6 százalékát kitevő fizetési bizonylatokat érhetnek el.

Az európai vállalatok egyre inkább felismerik ezeket az előnyöket.

Ebben az összefüggésben Kelet-Európa éllovas: az ott megkérdezett cégek fele már külső partnerek támogatására támaszkodik, és a számok folyamatosan emelkednek – mondja Christina Schulz, a kelet-európai divízió menedzsment vezetője. „A kelet-európai vállalatok profitálnak a kintlévőségkezelés terén szerzett szakértelmünkből, és az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Ez nem csak a hitelező cégeket segíti, hanem a gazdaság egészére nézve is hasznos” – mondja Christina: „Különösen a kihívásokkal teli gazdasági adatokra való tekintettel a követeléskezelő cégek értékes támogatást nyújtanak a vállalatoknak és a gazdasági rendszernek, mert helyreállítják a likviditást.”

2019-ről 2022-re 42-ről 46 százalékra nőtt azoknak az európai cégeknek az aránya, amelyek külső szolgáltatókkal dolgoznak a fennálló követelések behajtásán. Ezen vállalatok közül sokan az EOS csoportot választják üzleti partnerüknek: „A digitális követeléskezelés szakértőjeként és az NPL-piacon szerzett nemzetközi szakértelmünknek köszönhetően az ágazat egyik vezető szolgáltatója vagyunk” – mondja Marwin. "Méltányos árakat kínálunk, és gyorsan likviditást biztosítunk a vállalatoknak."

A kintlévőségek értékesítése mellett van egy másik trend is, amely tovább befolyásolhatja a fizetési gyakorlatot: a cégek bővítik fizetési módjuk kínálatát. Például a B2C szegmensben a vállalatok 52 százaléka, a B2B szegmensben pedig 41 százaléka kínál már digitális fizetési módokat a hagyományos lehetőségek, például banki átutalás és készpénz mellett. Ezen a területen a legnagyobb növekedés Kelet-Európában tapasztalható. 2019-hez képest csaknem megkétszereződött azoknak a kelet-európai cégeknek a száma, amelyek lehetőséget adnak ügyfeleiknek, hogy digitális fizetési módokkal, például Apple Pay, Google Pay vagy PayPal segítségével rendezzék számláikat.

Az egyik olyan kifejezés, amely folyamatosan előkerül ebben a témában: „Vásároljon most, fizessen később” (BNPL). Még mindig nem egyértelmű, hogy ez a tendencia valóban releváns fizetési móddá válik-e. A BNPL továbbra is egy egyedi opció, a felmérés szerint az összes európai vállalat mindössze öt százaléka kínálja ezt a fizetési módot. Emellett az infláció és az emelkedő kamatok rontják a BNPL-szolgáltatók üzleti modelljét. Ennek ellenére tízből négy vállalat (42 százalék) a BNPL-t olyan fizetési módnak tekinti, amely potenciálisan a hitelkártya megfelelőjévé fejlődhet. Majdnem ugyanennyien (39 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy ennek a fizetési módnak a felajánlása „kötelező”. Ilyen például a Deutsche Bank, amely saját BNPL-megoldást kíván létrehozni. Így elmondható, hogy legalább ezen a területen érzékelhető egy kis optimizmus.